Környékünkön egyre több érdekes ház épül. Úgy is mondhatom, hogy akad néhány pionír, aki valami újat akar kipróbálni, érdeklődik az újszerű építészeti formák vagy az új technológiái iránt és van mersze a megszokottól eltérőt létrehozni, vidékünkön kevésbé ismert anyagokat használni. Egyesek a réginél jobbat, melegebbet, kényelmesebbet, egészségesebbet, olcsóbbat, környezetkímélőbbet akarnak, mások csak érdekesebbet. Néhány olyan elkezdett vagy már befejezett épületet fotóztam, ahol úgy találtam, hogy a tervezésnél energiatakarékosságra törekedtek.
Forrás:
Wikipédia – Geodesic dome
Dom geodesic – limba română
Kwickset Konstruction Kits
Geodézikus kupola képek
A boroszlói geodézikus kupolaThe Geodesic Dome in Boroszló
Az elmúlt 5 évben épült ”a focilabda ház”. Eleinte feltűnőbb volt a sárga fólia burkolata miatt, de most már a végleges borítás jól álcázza.
Meglehet nálunk fele hamarosan a kis gömböc meséjét így fogják mesélni:
Miután mindenkit bekapott Szeredában és még mindig éhes volt, átgurult a Suta erdőn, de egyszer csak egy nagy kőbe ütközött és itt rekedt meg a határban Kicsi-Boroszló bejáratánál, ahol azóta kiszáradt és Dómiéknak szolgál lakásul. (nem tudom hogy hívják a tulajt, bocs!)
Az elmúlt 5 évben épült ”a focilabda ház”. Eleinte feltűnőbb volt a sárga fólia burkolata miatt, de most már a végleges borítás jól álcázza.
Meglehet nálunk fele hamarosan a kis gömböc meséjét így fogják mesélni:
Miután mindenkit bekapott Szeredában és még mindig éhes volt, átgurult a Suta erdőn, de egyszer csak egy nagy kőbe ütközött és itt rekedt meg a határban Kicsi-Boroszló bejáratánál, ahol azóta kiszáradt és Dómiéknak szolgál lakásul. (nem tudom hogy hívják a tulajt, bocs!)
Érdekes építmény. Az én generációmnak régről ismerős. Az átkosban, amikor fohászainkba azt is beleszőttük, hogy add meg nekünk minden vasárnapi kétperces mesefilmünk, a beharangozó animációk végén, a fekete-fehér képernyőkön felvillant egy másodpercre az orlandoi Disney park gömbje - video - Gala desenului animat
Tehát tudtuk, hogy létezik, csak azt nem, hogy mesealakokon kívül más is beleköltözhet.
Az első geodézikus kupolát az I. világháború után tervezte a Carl Zeiss mérnöke Walther Bauersfeld, majd Richard Buckminster Fuller amerikai építész, tervező, gondolkodó fejlesztette tovább, kidolgozva a matematikai alapjait.
A háromszögekből álló felület stabil és nagyon erős szerkezet a súlyához képest, anélkül, hogy tartóoszlopok vagy falak szakítanák meg a belső teret.
A geodézikus gömb vagy kupola meglepően egy olyan struktúra, amit minél nagyobbra építenek annál erősebb lesz. Az anyagi előnyök is a nagyobb méretűeknél számottevőek, ha egy hasonló térfogatú négyzetes épület létrehozásának költségeivel mérjük össze.
Többféle anyagból készülhet, betonból, alumínium- vagy vasszerkezetből, üveg vagy műanyag ponyvával borítva, lakóházként lehet favázas préselt-lemezzel borítva, előregyártott elemekből vagy helyben legyártva, vagy egyben kiöntött műanyag akár. Sőt már felfújható változat is van a piacon.
A boroszlói dóm favázas OSB szerkezetű, ha jól láttam, fóliával szigetelt, bitumenes zsindellyel burkolt.
Mivel a gömbnek van a legkisebb felülete az adott térfogatú testek közül, tehát a belső térfogathoz képest a legkisebb külső (hő vesztő) felülete, a geodézikus kupola esetében 25%-al kevesebb fűtési/hűtési energiára van szükség egy hasonló köbtartalmú hagyományos lakás fűtésigényéhez képest. Másik nagy előnye, hogy magánházak esetében a belsőfalak szabadon helyezhetőek el, nincs strukturális megkötés.
Fuller elképzelése szerint a geodézikus dóm lett volna a válasz a második világháború utáni lakáskrízisre. A 60-as években építettek jó néhány pavilont, meteorológiai állomást, botanikus kertet, mozit, bár a méretezés egy jó darabig katonai titoknak számított. Aztán Lloyd Kahn könyveivel (Domebook 1, Domebook 2) és a számítógépek fejlődésével a tervek elérhetőek lettek a nagyközönségnek számára is. Az Egyesült Államokban volt egy hullám a 60-as, 70-es években, sok hippi próbálkozott kupola építéssel a sivatagban, legtöbbször hulladékfémből húzták fel vagy inkább rakták össze. A lakóházak piacán mégsem terjedt el a koncepció, főként bonyolult kivitelezése és annak magas költségei miatt.
Mostanra már számítási segédanyag van bőven a Neten, sőt előregyártott színezett-számozott elemekből összerakhatjuk, minden építészeti tudás nélkül. A gyártók azt mondják olcsóbb egy hasonló térfogatú konvencionális háznál, mert 30%-al kevesebb anyag kell és mert saját magunk felépíthetjük.
Mindamellett, hogy jó a levegő keringés a házban, mivel nincsenek éles szögletek, valamint az ablakok és a belső falak helye szabadon választható, oda tehetők ahová éppen tetszik, a kritikusok szerint sok hátránya is van. Lloyd Kahn a két könyv megírása után úgy összegezte, hogy "ötletes, de nem bölcs dolog".
Mivel a legtöbb építőanyagot négyszögletes formában árulják, például a préselt lemezeket, sok lesz a veszteség, ha saját magunk szabjuk ki a háromszögeket. A szokatlan formájú ablakok 5-15-ször többe kerülnek a hagyományos négyszögletűeknél. Belső berendezése is nehézkes, ezért a tengely mentén szokták felosztani, ahol a standard méretű bútorok is elférnek. Ha több lakó van zavaró lehet, hogy a fények, a hangok és a szagok is igen jól terjednek a dómban. A külső felület majdnem egészében tetőnek számít és van aki szerint nehéz megoldani a megfelelő vízszigetelést. A nap ahogy felmelegíti külsejét az élek mozognak, a burkoló anyagoknak pedig pontosan követniük kell az éleket. Ezért olyan anyagokat használnak, amelyek nem éppen környezetbarátak. A vízelvezetés az alapnál is kritikus. Amint azt megtapasztaltam, a beázás veszélye a konvencionális tetőnél is fennáll, ha nem jól használják az anyagokat. Lehet, hogy a geodézikus kupola esetében is csak a jó kivitelezésen múlik.
Tehát tudtuk, hogy létezik, csak azt nem, hogy mesealakokon kívül más is beleköltözhet.
Az első geodézikus kupolát az I. világháború után tervezte a Carl Zeiss mérnöke Walther Bauersfeld, majd Richard Buckminster Fuller amerikai építész, tervező, gondolkodó fejlesztette tovább, kidolgozva a matematikai alapjait.
A háromszögekből álló felület stabil és nagyon erős szerkezet a súlyához képest, anélkül, hogy tartóoszlopok vagy falak szakítanák meg a belső teret.
A geodézikus gömb vagy kupola meglepően egy olyan struktúra, amit minél nagyobbra építenek annál erősebb lesz. Az anyagi előnyök is a nagyobb méretűeknél számottevőek, ha egy hasonló térfogatú négyzetes épület létrehozásának költségeivel mérjük össze.
Többféle anyagból készülhet, betonból, alumínium- vagy vasszerkezetből, üveg vagy műanyag ponyvával borítva, lakóházként lehet favázas préselt-lemezzel borítva, előregyártott elemekből vagy helyben legyártva, vagy egyben kiöntött műanyag akár. Sőt már felfújható változat is van a piacon.
A boroszlói dóm favázas OSB szerkezetű, ha jól láttam, fóliával szigetelt, bitumenes zsindellyel burkolt.
Mivel a gömbnek van a legkisebb felülete az adott térfogatú testek közül, tehát a belső térfogathoz képest a legkisebb külső (hő vesztő) felülete, a geodézikus kupola esetében 25%-al kevesebb fűtési/hűtési energiára van szükség egy hasonló köbtartalmú hagyományos lakás fűtésigényéhez képest. Másik nagy előnye, hogy magánházak esetében a belsőfalak szabadon helyezhetőek el, nincs strukturális megkötés.
Fuller elképzelése szerint a geodézikus dóm lett volna a válasz a második világháború utáni lakáskrízisre. A 60-as években építettek jó néhány pavilont, meteorológiai állomást, botanikus kertet, mozit, bár a méretezés egy jó darabig katonai titoknak számított. Aztán Lloyd Kahn könyveivel (Domebook 1, Domebook 2) és a számítógépek fejlődésével a tervek elérhetőek lettek a nagyközönségnek számára is. Az Egyesült Államokban volt egy hullám a 60-as, 70-es években, sok hippi próbálkozott kupola építéssel a sivatagban, legtöbbször hulladékfémből húzták fel vagy inkább rakták össze. A lakóházak piacán mégsem terjedt el a koncepció, főként bonyolult kivitelezése és annak magas költségei miatt.
Mostanra már számítási segédanyag van bőven a Neten, sőt előregyártott színezett-számozott elemekből összerakhatjuk, minden építészeti tudás nélkül. A gyártók azt mondják olcsóbb egy hasonló térfogatú konvencionális háznál, mert 30%-al kevesebb anyag kell és mert saját magunk felépíthetjük.
Mindamellett, hogy jó a levegő keringés a házban, mivel nincsenek éles szögletek, valamint az ablakok és a belső falak helye szabadon választható, oda tehetők ahová éppen tetszik, a kritikusok szerint sok hátránya is van. Lloyd Kahn a két könyv megírása után úgy összegezte, hogy "ötletes, de nem bölcs dolog".
Mivel a legtöbb építőanyagot négyszögletes formában árulják, például a préselt lemezeket, sok lesz a veszteség, ha saját magunk szabjuk ki a háromszögeket. A szokatlan formájú ablakok 5-15-ször többe kerülnek a hagyományos négyszögletűeknél. Belső berendezése is nehézkes, ezért a tengely mentén szokták felosztani, ahol a standard méretű bútorok is elférnek. Ha több lakó van zavaró lehet, hogy a fények, a hangok és a szagok is igen jól terjednek a dómban. A külső felület majdnem egészében tetőnek számít és van aki szerint nehéz megoldani a megfelelő vízszigetelést. A nap ahogy felmelegíti külsejét az élek mozognak, a burkoló anyagoknak pedig pontosan követniük kell az éleket. Ezért olyan anyagokat használnak, amelyek nem éppen környezetbarátak. A vízelvezetés az alapnál is kritikus. Amint azt megtapasztaltam, a beázás veszélye a konvencionális tetőnél is fennáll, ha nem jól használják az anyagokat. Lehet, hogy a geodézikus kupola esetében is csak a jó kivitelezésen múlik.
Forrás:
Wikipédia – Geodesic dome
Dom geodesic – limba română
Kwickset Konstruction Kits
Geodézikus kupola képek
