2009. június 12., péntek

Belső vakolás - mészvakolat




Három napja nekifogtam a vakolásnak a hátsó emeleti szobában. 3 rész homok 1 rész mész, fél rész szalmatörek. Ami a keverőben 1 vödör víz nem teli, 4 mészvaj, 12 lapát homok (ebből 3 lapát tusnádi, a többi oltszemi), és 2 marék szalma, ebben a sorrendben.
A szalmatörek csak az alapvakolatban lesz, mivel ez vastagabb rétegben kerül fel. Nem ajánlott 15mm-nél vastagabb réteg, mert nagyon repedezik, de én 20-25mm is teszek, mert úgy látom a szalmával alig van repedés, persze a zoltáni homok miatt is, ami kisebb kavicsokat is tartalmaz, változatos szemcseméretű és éles szemű. A tusnádival nagyon repedt, mert az túl finom és agyagos, porszerű.

Sokan mondták már, hogy cementes vakolattal hamarabb menne, ehhez vannak szokva a helyi mesterek. Sőt leggyorsabb, ha az egész házat kigipszkartonozom. Nagyon okos. Csak akkor nem érdemes tégla házat építeni, s tömörtégla házat még kevésbé. Ragaszkodtam, hogy tömörtéglából legyen a fal, bár jóval nehezebb volt kivitelezni, beszerezni a cigánytéglát, tartani a lelket a kőművesekben, hogy egyszer csak meg lesz a sok apró téglából is, és akkor most adnám fel? Ennek a tömör falnak, nem csak a hőtároló képességét szeretném kihasználni, hanem azt a jó tulajdonságát is, hogy a házban a levegő páratartalmát is szabályozza az égetett agyag teljesen magától, azaz passzívan.
Ha túl nedves a levegő, a fal magába szívja a fölösleget, amikor száraz a levegő visszaadja, párásítja a levegőt. Persze ezt korszerűen gépekre szokás bízni, de ha csak a vakolat anyagán múlik miért ne passzívan? Gipszkatonnal vagy cementel elzárnám a pára útját.

Három érv a mészvakolat mellett:

1. Az égetett mész előállítása környezetkímélőbb, mint a cementé, az égetésnél alacsonyabb hőfok szükséges
2. Tartósabb, a hajszálrepedések maguktól beforrnak, mészkő képződik, ahogy a levegőből széndioxidot köt meg
3. Egészségesebb, páratechnikailag vagy higrológiai szempontból messze felülmúlja a cementes vakolatot, hagyja “szuszogni” a falat

Egy 4 tagú család átlagosan 10-20 kg vízpárát produkál naponta, lélegzéssel, párologtatással, konyha és mosdó használattal. A cement alapú vakolat 45-50 g vízpárát enged át négyzetméterenként naponta, míg a mész-homok vakolat 300 g/m2/nap.
A száraz levegő kiszárítja a nyálkahártyát, ami így a bacik ellen kevésbé tud védeni. A nedves levegő pedig a test hőszabályozását borítja fel, mert nem tud párologtatni és a gombáknak is kedvez. (Energy Saving House, 29. old.)

A mészvakolat hátránya, hogy később köt meg, bár ebben a munkatempóban, ahogy haladtam ez nem zavar, mert amíg végigmegyek egy réteggel az emeleten, az biztos, hogy több mint 5 nap, és rakhatom a második réteget ott, ahol elkezdtem.
Veszélyesebb vele dolgozni, ez igaz. De folyamatosan javul a vakolási technikám és egyre kevesebb felcsapás spriccol vissza az arcomba.

2009. június 11., csütörtök

Gúzolás, kellősítés, tincselés, tapadóhíd kialakítása




Gúzolás fándlival, azaz kellősítés, vagy tincselés kancsóval, vagy tapadóhíd kialakítása
kőműves serpenyővel. Az eredmény látszik a képeken. A lényeg az, hogy a betonelemekre, a koszorú és az oszlopok betonjára nem tapad jól a mész-homok vakolat, de amúgy a cementes se tapadna. Ezért kellősíteni kell, ami híg cementes homok keverék (én 1:3 arányban kavartam, a cement fél éves) fröcskölését jelenti. Ha gyári, sima oldalú téglából lenne a ház akkor az egész falat, a téglákat is le kéne spriccolni. (E helyett itt, csak cirokseprűvel portalanítom a falakat, és vízzel locsolom vakolás előtt.)
Egy hét alatt végeztem a gúzolással, nem minden nap és nem egész napokat dolgozva. Jó kemény lett. A nehezebb része az ajtók és az ablakok fölött levő rész volt, mert ott felfele is kellett spriccolni. Szerencsére nincs beton mennyezet.