2009. december 30., szerda

Év végi számadás

Újra itt vagyok. Összeírtam milyen előrelépés történt az év folyamán, az utolsó bejegyzésem óta, ezeket sorolom fel röviden:

1. A házat belül mész-homok habarccsal vakoltam le. Ez egy lélegző klíma vakolat, ami hagyja érvényesülni az égetett agyag, a tömör tégla higroregulátor képességét. Így a falak megközelítőleg állandó szinten tartják a ház levegőjének nedvességtartalmát. A hőérzetet a levegő hőmérséklete mellett ennek nedvesség tartalma is befolyásolja, ezért a légnedvesség szinten tartása fontos cél volt a ház komfortja szempontjából. Ilyen vakolatot már készen is lehet kapni, klima putz, open stb. néven. Én úgy gondoltam, hogy minden adalékanyag nélkül szeretném, ezért 1 éves mészpépet, mészvajat, de inkább mészszalonnát vettem, amit éles szemű homokkal és szalmatörekkel kavartam. Erre még visszatérek.

2. Az ablakok körül a vakolatba ágyazott alumínium élvédők kerültek.

3. A meszelés helyett a belső falakat mész alapú kristályos mészkőporos díszítővakolattal simítottam le, amely a márványszemcsés, színezett velencei vakolat egyik változata, rusztikus kivitelben, kétszer átsimítva. Saját keverésű beltéri nemes vakolat természetes anyagokból, egyfajta folyékony márvány. (Intonachino rustico, effetto chiaro-scuro). A mozaiknak mondott kristályos mészkövet, ami még nem márvány, de már nem mészkő a csíkszentdomokosi bányából hozattam, a Garados hegyből. A velenceieké se lehet sokkal jobb, mert ott körülöttük inkább dolomit van.

4. A mennyezet faszerkezetét megerősítettem, behálóztam, párazáró fóliával lefödtem, ami több darabból összeragasztott alufólia hőtükör, majd erre került rá az üveggyapot.

5. A belső vízvezetés is elkészült. Forrasztott PP csövek, fali-korongokkal, csatlakozókkal, kondenzáció elleni hőszigeteléssel, a padló szinten láthatóak, a falakban bevakoltuk. A lefolyókat beöntöttük az aljzatba.

6. A hálószobák közös falára falfűtést szereltünk, majd levakoltuk. Ez a 16mm átmérőjű pex-al csöves verzió, amiről boattis sok jó tapasztalatot osztott meg az Index fórumon.

7. Tolóajtók felszerelése.

8. A földszintet az emelettel összekötő lépcsőt felállítottam.

2009. június 12., péntek

Belső vakolás - mészvakolat




Három napja nekifogtam a vakolásnak a hátsó emeleti szobában. 3 rész homok 1 rész mész, fél rész szalmatörek. Ami a keverőben 1 vödör víz nem teli, 4 mészvaj, 12 lapát homok (ebből 3 lapát tusnádi, a többi oltszemi), és 2 marék szalma, ebben a sorrendben.
A szalmatörek csak az alapvakolatban lesz, mivel ez vastagabb rétegben kerül fel. Nem ajánlott 15mm-nél vastagabb réteg, mert nagyon repedezik, de én 20-25mm is teszek, mert úgy látom a szalmával alig van repedés, persze a zoltáni homok miatt is, ami kisebb kavicsokat is tartalmaz, változatos szemcseméretű és éles szemű. A tusnádival nagyon repedt, mert az túl finom és agyagos, porszerű.

Sokan mondták már, hogy cementes vakolattal hamarabb menne, ehhez vannak szokva a helyi mesterek. Sőt leggyorsabb, ha az egész házat kigipszkartonozom. Nagyon okos. Csak akkor nem érdemes tégla házat építeni, s tömörtégla házat még kevésbé. Ragaszkodtam, hogy tömörtéglából legyen a fal, bár jóval nehezebb volt kivitelezni, beszerezni a cigánytéglát, tartani a lelket a kőművesekben, hogy egyszer csak meg lesz a sok apró téglából is, és akkor most adnám fel? Ennek a tömör falnak, nem csak a hőtároló képességét szeretném kihasználni, hanem azt a jó tulajdonságát is, hogy a házban a levegő páratartalmát is szabályozza az égetett agyag teljesen magától, azaz passzívan.
Ha túl nedves a levegő, a fal magába szívja a fölösleget, amikor száraz a levegő visszaadja, párásítja a levegőt. Persze ezt korszerűen gépekre szokás bízni, de ha csak a vakolat anyagán múlik miért ne passzívan? Gipszkatonnal vagy cementel elzárnám a pára útját.

Három érv a mészvakolat mellett:

1. Az égetett mész előállítása környezetkímélőbb, mint a cementé, az égetésnél alacsonyabb hőfok szükséges
2. Tartósabb, a hajszálrepedések maguktól beforrnak, mészkő képződik, ahogy a levegőből széndioxidot köt meg
3. Egészségesebb, páratechnikailag vagy higrológiai szempontból messze felülmúlja a cementes vakolatot, hagyja “szuszogni” a falat

Egy 4 tagú család átlagosan 10-20 kg vízpárát produkál naponta, lélegzéssel, párologtatással, konyha és mosdó használattal. A cement alapú vakolat 45-50 g vízpárát enged át négyzetméterenként naponta, míg a mész-homok vakolat 300 g/m2/nap.
A száraz levegő kiszárítja a nyálkahártyát, ami így a bacik ellen kevésbé tud védeni. A nedves levegő pedig a test hőszabályozását borítja fel, mert nem tud párologtatni és a gombáknak is kedvez. (Energy Saving House, 29. old.)

A mészvakolat hátránya, hogy később köt meg, bár ebben a munkatempóban, ahogy haladtam ez nem zavar, mert amíg végigmegyek egy réteggel az emeleten, az biztos, hogy több mint 5 nap, és rakhatom a második réteget ott, ahol elkezdtem.
Veszélyesebb vele dolgozni, ez igaz. De folyamatosan javul a vakolási technikám és egyre kevesebb felcsapás spriccol vissza az arcomba.

2009. június 11., csütörtök

Gúzolás, kellősítés, tincselés, tapadóhíd kialakítása




Gúzolás fándlival, azaz kellősítés, vagy tincselés kancsóval, vagy tapadóhíd kialakítása
kőműves serpenyővel. Az eredmény látszik a képeken. A lényeg az, hogy a betonelemekre, a koszorú és az oszlopok betonjára nem tapad jól a mész-homok vakolat, de amúgy a cementes se tapadna. Ezért kellősíteni kell, ami híg cementes homok keverék (én 1:3 arányban kavartam, a cement fél éves) fröcskölését jelenti. Ha gyári, sima oldalú téglából lenne a ház akkor az egész falat, a téglákat is le kéne spriccolni. (E helyett itt, csak cirokseprűvel portalanítom a falakat, és vízzel locsolom vakolás előtt.)
Egy hét alatt végeztem a gúzolással, nem minden nap és nem egész napokat dolgozva. Jó kemény lett. A nehezebb része az ajtók és az ablakok fölött levő rész volt, mert ott felfele is kellett spriccolni. Szerencsére nincs beton mennyezet.

2009. május 17., vasárnap

„E sárfedte kan” anagrammái és blogjuk a házépítésről

Ma fafödémeket keresgéltem a neten, no de ennél többet találtam. Egy nagyon jól dokumentált építkezés leírására akadtam. Részletes. Nagyon tetszik. Ilyenek a szorgalmas vagy profi blog írók. Valóban még könyvként is kiadhatnák (pénzforrás gyanánt fel is merült). A fényképes beszámolón jól követhető a haladás. A ház körüli tüsténkedés mellett az odalátogató madarak, lepkék, békák és egyéb állatokról is jó fotókat készítettek és mutatnak meg a Zooblogjukban.

„Fantád kesere”
Anagrammáikat olvasva én is kedvet kaptam egy kis szó-építkezéshez. Elsőre ez jött össze a nevemből.
Szerb tó, fa jel
jó szert befal
E fajból szert
Falt-e jó szerb?
Falt. Jó-e Szerb?
Te jó szerb fal
Szerb faj lót-e?
Bal rezsót fej
baj rezsót fel
ló s zebra fejt
Raft jól sebez
Ó feszt ler baj
Fajból ereszt
Retesz fajból
Rezest fajból
Rezest fal Jób
Ezrest fal Jób
Ez rest fajból

Bár fenntartásaim vannak a habtéglával kapcsolatban, szép ház lett. Nemhiába szakmabeliek. Megkapó az a lendület, ahogy haladtak és jól sikerült a kivitelezés bemutatása. Egy ilyen vizuális inger hatására önkéntelenül is beindul a nyáltermelésem és előbuzog a tettvágy. Alig várom, kint lehessek a háznál. Van mit csinálni. Éppen a mennyezeti gerendák elkésett rögzítését kellene kivitelezzem. Mivel elég hosszúak és keskenyek (660X15X8 cm), hajlamosak elcsavarodni. Az ősz óta ezt a hajlamot néhány be is mutatta. Van, amelyik az egyik falon, a talpán nyugszik, míg a másik vége 6 méterrel odébb szinte a lapjára van feküdve. Fenyőfa, bélfa, nyers és ennek ez a rendje, így nyugtattak, ki kell cserélni. Én azért megpróbálom a helyrecsavarni, valami olyan módszerrel, ahogy a római kővetőgépek motorját csavarták. Egy spaniferrel pl. Mert megint levenni és újat hozni igen nagy munka lenne.

2009. április 23., csütörtök

Lábazat

Elkezdtük a belső vakolást. Egy mesterember “fellábazza”, ami majd segít nekem, hogy a vakolatot egyenesen tudjam felhordani. Az újrafelhasznált bontott tégla között sok volt a törött, fél darab, de az emeleten az új cigánytégla sem mérnöki pontosságú, ezért elég fodros a fal egyik oldala. Éppen a benti, amit vakolok. Lesz ahol négy centi s lesz ahol fél centi vakolat kell. A mész-homok vakolatból pillanatok alatt szippantja ki a vizet a téglafal és reped is a vakolat, bár előtte locsoljuk a falakat. Azt hiszem jobban meg kell itassam, hogy ne repedjen ennyire. Tusnádi homokot használok, ami nagyon agyagos, s a szemcseméret se túl változatos. Nagyon kövér anyagot ad, még 1:4 arányban is. A mész jó, szinte egy éve oltott, kétszer szűrt,
“a Bükk-hegységben kitermelt mészkő rendkívüli tisztaságú, kiégetés után kb 98% CaCO3 tartalommal rendelkezik így kiváló minőségű kalcium égetett mész (CaO) készíthető belőle.”

Ezt kerestem. Körbetelefonáltam az országot, hogy legalább egy éve oltott, nagy kalcium tartalmú meszpépet kapjak, és ennél jobbat nem találtam. Ezt itt a városban forgalmazzák, aránylag jó áron. Megérte az utána való járást. Ragad, tapad ahogy kell, csak éppen fel nem kúszik magától a falra.
Még éles szemű homokot kell hozassak, Oltszemről talán. Egyesek a zoltáni homokot mondják jónak, más mesterek kitartanak a tusnádi mellett. Sehol nem találok leírást erről.

Szecskáltam egy zsák szalmát, ez lesz a rostanyag ami az alapvakolatba kerül. Remélem ez is mérsékli a repedezést. Az állatszőrt nem is tudom honnan szerezhetném be, de ez a videó elrettentett. Így sem fog gyorsan menni, de a szőr adagolgatással nagyon elhúzódna az anyag kavarás.


Straw cutting for the lime plaster


2009. április 22., szerda

A telek sarkai

Hétvégén kiástam és beöntöttem a kertsasokat a telek sarkain. A 80 centi mély gödrökbe elég sok kő és beton belement, már csak tudatni kéne valahogy a szomszéd gazdával, hogy ezek igen-igen kemény sarkak, kár volna belétörni az ekét. Legalábbis valamivel nehezebb kihúzni, mint a topos kicsi, piros végű faékjeit, amik már két rendben eltűntek.

2009. március 4., szerda

Wattolok 1.

Nagyon kíváncsi lettem, hogy tudják elsózni a boltosok a 35 kW-os kazánokat, ezért utánaszámoltam.
Ha nem tennék a házra szigetelést egyáltalán, télen amikor 40 C fok a kinti és a benti hőmérséklet közti különbség , 16.5 kW lenne a hőveszteség a falakon keresztül. Az ablakokra ha nem teszek zsalugátert 2.8 kW megy el. Ebben az esetben egy 35 kW-os kazán teljesítményéből 19 kW az utcát fűtené. Ha a padlást és a padlót sem szigetelném, el is fogynának a kilowattok, mert ott még több meleg szökne meg. Azaz nem is lenne elég a 35 kW, mivel még a használati melegvízhez is kell 1-2 kW.

Az U vagy K érték W/m2K-ben kifejezve mutatja, hogy 1m2 falfelület mennyi hőenergiát ad le egységnyi idő alatt, ha 1 fok a kinti és benti hőmérséklet közti különbség (csak a lakóházra számolom 151m2 fal).
Az első 10cm szigeteléssel drasztikusan esik a hőveszteség. Így már csak 2,1 kW szivárog el a falakon, azaz egy 16.5 - 2.1 = 14.4 kW-al kisebb kazán is elég a ház kifűtéséhez. A villamos energia árával számolva (1 kWh 0.30 RON) a szigetelés költsége már az első év alatt megtérül, a második évben a 20 centis is megtérül.
Ha a fa jelenlegi árával számolok, 150 RON /m3( 1 kWh kb. 0.10 RON) 3-4 év alatt térül meg a befektetés és talán még kazánház sem kell. Ez utóbbi motivál igazán, semmiképp nem szeretnék félóránként a díványról felpattanni és kisurranni tüzet piszkálni. Inkább számolok.
Az ablakokra hőszigetelt zsalugátert terveztem. A következő táblázatban összefoglaltam a zsalugáterek költségeit. A szigetelés vastagságát növelve csökken az ablakok hővesztesége, amikor a zsalugáterek be vannak csukva.

Wiki a hőveszteségről

2009. január 29., csütörtök

Tömör passzív

Nagyon jó összefoglaló 3 oldalon a passzív napenergia-hasznosítás történetéről és építészeti eljárásokról.

Szűcs Miklós(2000):Passzív napenergia-hasznosítás, Országépítő 14. évf., 1-2 szám, 18-20 old.
„A passzív szolár tervezési szemlélet szellemi ráfordításban igényel elsősorban többletet, hiszen az épület és környezete kapcsolatának elemzése ebben az esetben igen nagy körültekintést igényel.
„A módszer alapötlete nem új,” de „igazi áttörés csak a XX. század közepén következett be. Az első szolárházat, amelyben a fűtőenergia-szükséglet mintegy 80 %-át napenergia fedezte, 1948-ban Telkes, Raymond, és Peabody építették Massachusettsben.