2012. március 25., vasárnap
Munkamegosztás
2012. március 21., szerda
Kéményépítés
Információs portál a kéményekről
Tűzimádó - Kémények méretezése
Bautrend - Falazott kémények
Csináld magad - Kémények
Woodheat - All About Chimneys
2011. október 17., hétfő
Gravitációs HMV rendszer
Ez esetben is fontos szempont volt az energiatakarékosság. Egy gravitációs rendszert gondoltam ki. A kollektor lent van a ház mellett, fél méter magas oszlopokon áll, a bojler az emeleti fürdőben. Összesen 21 méter 22es rézcső fogyott el, azaz 10 métert kúszik felfele az alacsonyabb sűrűségű meleg folyadék, hogy leadja a hőt. Tehát nincs forgatópompa, nem használ elektromos áramot, hanem a hideg és meleg folyadék sűrűsége közti különbség működteti.
A kollektor 20 vákuumcsöves, a bojler 150 literes. A kollektort napóra segítségével (Susdesign.com - SunPosition) pontos déli irányba állítottam, a vízszinteshez képest 60 fokos szögben, hogy a téli nap a merőlegeshez közeli szögben essen rá és télen teljesítsen jobban, amikor kevesebb a napsütés. Nyáron néhány százalékkal gyengébben fog teljesíteni mint ha a szokásos 45 fokba állítottuk volna, de a kollektor túlméretezett a tárolóhoz képest, ezért gondolom rendben lesz. Ha túl sok lenne, majd letakarunk a csövekből, vagy kiveszünk belőlük.
Tíz csővel teszteltük. Kell egy kis idő, 20-30 perc míg elindul a rendszer, de így nincs mozgó és romló alkatrész, kispóroltuk a forgatópompát, elektromos vezérlést, ezek szervizelését, stb. A kollektor a földön könnyen hozzáférhető, lehet tisztítani, a havat leseperni, szerelni, letakarni, persze sérülékenyebb, ezért bekerítettem.
A tetőre szerelt kollektorral a szomszédoknak elég rossz tapasztalatuk volt. Fél év alatt kétszer javíttatták és a keresett vízszerelők, mint általában, siettek. Nem szívügyük a tetőfedés, elfelejtették visszatenni a megmozgatott cserepeket és a gerendák áztak, míg a gazda észre nem vette néhány hónappal később. Ezért is gondoltam, hogy jobb helyen lesz a földön.
2011. augusztus 5., péntek
A ház fűtésigénye - javított
Az előbbi számításaim túl rózsásak és hibásak voltak, ezért töröltem. Jobban utánanéztem és újraszámoltam a ház fűtési energiaszükségletét.
A WinWatt programmal a téli hőveszteséget, a fajlagos veszteséget lehet kiszámítani és helységenként a hőforrások szükséges teljesítményét a kinti és benti hőmérséklet, valamint légcsere függvényében. A falak tömege, hőtároló képessége is nagyot változtat az eredményeken.
A ház téli hővesztesége benti 20 C fok és kinti -15 C fok esetén 8.2 kW, -10 C foknál 7 kW, -5 C foknál 6 kW.

A fűtött alapterület, a térfogat és a épület fajlagos vesztesége alapján képlettel kiszámolható az épület éves energiaszükséglete. (8430 kWh/év)
Ha a tervezett zsalugáterek is megvalósulnak, az ablakok hőátbocsátása 1,5-ről 0,5 W/m2K-re, az éves veszteség 1700 kWh-ra, a fűtési energiaszükséglet pedig összesen 4700 kWh-ra csökken.
A szellőzési veszteség 4040 kWh, amit hővisszanyerős szellőztetéssel nagyjából felére lehetne csökkenteni. A zsalugáterekkel és a hővisszanyerős szellőztetéssel a fűtésre évente elég lenne 2652 kWh.
A használati melegvíz előállításhoz még személyenként 835-900 kWh/év szükséges, de ennek legalább felét kollektor fogja biztosítani. (1 kWh kell 20 liter víz 15-ről 55 C fok melegítéséhez).
A www.csaladihaztervezes.hu fűtési költség kalkulátora megmutatja mennyibe kerül ez az energiamennyiség különböző energiahordozókból előállítva úgy, hogy figyelembe veszi az egyes fűtőberendezések teljesítménytényezőjét. A fáskályháé pl. 2. A nagyobb energiaszükséglettel számolva, a 4,4 kWh/kg fűtőértékű száraz bükkfából, ami köbméterenként 750 kg, a 8500 kWh-hoz, 2,6 köbméter kétszerese kell, az égés változó hatásfoka miatt. Azaz a teljesítménytényezővel korrigálva 6-7 m3 fára lesz szükség a melegvíz készítéssel együtt.
Ehhez hasonló tüzelőanyag becslést ad a Pannonpellet.hu energiakalkulátora is.
Egy hasonló méretű ház kifűtéséhez vidékünkön 15-20 köbméter tűzifát égetnek el egy télen, itt ennek egyharmada elég lesz. Tehát évente 400-500 euróval kevesebb a ház fenntartása és a szigetelés befektetési költsége 8-9 év alatt térül meg.
Az előbbi bejegyzésben említett három tél helyben mért adataival számolva, a hőmérséklet függvényében alakuló hőigényt a 20 négyzetméteren szerzett szoláris nyereséggel csökkentve, a fenti számításoknál kedvezőbb eredményt kaptam. Eszerint évente 3500 kWh-val, azaz kb. 2 köbméter fával kevesebb kellene. Remélem a gyakorlat ezt az optimista szcenáriót igazolja, de azért a fűtés méretezésénél a nagyobb teljesítményt fogom figyelembe venni.
Tűzifa fűtőértéke
Fák volumensúlya
Amit a tűzifáról és a tűzifavásárlásról tudni érdemes
Fűtőérték
2011. május 21., szombat
Gyűlnek a wattok
Meteorológiai állomásuk tengerszint felett 710 méteren mér több paramétert, légszennyezettséget, hőmérsékletet, napsugárzást. Az utóbbi kettő volt számomra fontos. Az óránkénti átlagokat nyilvánosan közzéteszik, 10 perc késéssel elérhetőek a www.calitateaer.ro honlapon.
Számításaimat az elmúlt három tél hőmérséklet és radiáció adataira alapozom. A ház 733 méteren van a GoogleEarth szerint, a meteo állomástól nem egészen 4 kilométerre, azaz az eltérés elenyésző hőmérséklet vagy köd szempontjából.
A napi átlaghőmérséklet függvényében változik a ház hőszükséglete, ha nem is azon nyomban, de ebből lehet kiindulni a számításnál. A tömörtéglafalak előnye itt mutatkozik meg, mivel van bőven hőtároló tömeg, ami késlelteti a hűlési-melegedési folyamatot. Ha lehűl az idő és beborul, de két nap múlva újra kisüt a nap, lehet hogy észre se vevődik bent a rossz idő és nem kell befűteni.
A kitűzött cél, hogy a benti hőmérséklet állandóan 20 C fok legyen, amit én elégségesnek ítélek egyenletes fal és padló hőmérséklet esetén, ahol nem húz a fal, nincsenek erős levegőáramlások, mint a magas hőmérsékletű fűtés esetén.
A három tél alatt egy nap volt -23C a kinti átlaghőmérséklet, 2010. január 25-én. Amúgy a -10C alatti átlag elég ritka, 2008-2009 télen 16 nap, 2009-2010 télen 12 nap, 2010-2011 télen 14 nap volt ennél alacsonyabb.
Daily Average Termperature in Csíkszereda 2008-2011, altitude 710 m (°C)
HőveszteségA hőveszteséget +15 és -23 C közötti kinti hőmérsékletekre számoltam ki az Austrotherm honlapjáról letölthető WinWatt épületfizikai szoftverrel. Ezzel ki lehet számolni az épület fajlagos veszteségét, az épület térfogatát és helységenként a fűtőtestek, fűtőberendezések teljesítményét.
A hőveszteség számításnál kihagytam a napsugárzásból származó hőnyereséget, mivel ezzel utólag a mért adatok alapján fogok számolni. Amennyi elmegy a falakon, ablakokon, tetőn, padlón keresztül és a szellőztetéssel annyit kell pótolni fűtéssel, ahhoz hogy megmaradjon a 20 C fok bent.
A külső fal 30-as tömörtégla 20 cm polisztirollal szigetelve (U=0,18 W/m²K). A padlásfödém falambréria, párazáró fólia, 30 cm üveggyapott, (U=0,13 W/m²K). A talajon fekvő padló, 3 cm XPS és hőtükör fólia vízszintes a szerelőbeton alatt, 5 cm XPS lábazati hőszigetelés L alakban 60 cm függőleges és 50 cm vízszintes. (U=0,35W/m²K) (Az alap hőszigeteléséről lásd Oak Ridge National Laboratory -Foundation Handbook). Az ablakok 2 üvegű low-E fakeretben, (U=1,5W/m²K). Bejárati ajtó fa, szigetelt (U=2,5W/m²K).
Hasznos napsugárzás
A napsugárzás óránkénti adati vízszintes felületre vonatkoznak, 1 négyzetméterre eső sugárzott hőmennyiség van megadva W/m². A hasznos sugárzás, amivel számoltam a reggel 9 és délután 3 óra közti sugárzás 55 százaléka, mivel ennyit enged át a dupla üveg.
A déli ablakokban lesz 8 m² szolár fűtőtest, fél-tömegfal vagy szemi-Trombe-fal, sötétre festett tömörtéglából. Ezen kívül a nappaliban, a naptérben, 15-20 m² falat, padlót ér a nap 9-15 óra között. Ebből csak 12 m²-ert veszek, azaz a Trombe-fallal összesen 20 m² sugárzást felfogó felülettel számoltam. Megjegyzem, hogy a függőleges Trombe-falra eső sugárzás jobban hasznosul, a beeső téli napsugarak tompa szögben érik, míg a mért adatok vízszintes felületre vonatkoznak, amire hegyes szögben (22 fok, december) esnek a sugarak.
Daily average solar radiaton in Csíkszereda between 9 AM and 3 PM, year 2008-2011, horizontal surface, altitude 710 m, kW/m². Az a fránya csíki köd
Az adatokból jól látszik a medencét feltöltő kása, a felszállni nem akaró téli sűrű köd, ami sokáig itt szokott maradni. Sokáig, de nem annyira sokáig és nem olyan gyakran mint ahogy arról szubjektíven szoktunk beszélni. 10-12 napon át alacsony hőmérséklet és kevés napsugárzás minden évben egyszer fordul elő. A leghosszabb feljegyzett inverzió 22 napos volt, 1956 február 5-27 között, az átlag 10-16 napos szokott lenni. (Pálffy, 1995: Temperature Inversion In Csík Basin).
November 18. 2006.
[Full Screen]
Trombe Wall Examples
The Solar House, Odeillo, France, Designed by Félix Trombe, 1967
What's a Trombe Wall? (video)
Thermal Storage Wall (video)
2011. március 20., vasárnap
A naptér benapozása
Beállítva az építmény földrajzi szélességét, a tájolást (amit sajnos csak 10 fokonként lehet), továbbá a szoba méreteit, az ablak méreteit és az ablak elhelyezkedését a falban, a dátumot vagy az órát változtatva lehet látni részletesen a benapozást.
2011. február 14-re beállított szimulációt innen mentettem. A képeken látszik hogyan járja be a nap a nappali padlóját 9 és 16 óra között . A nappali, amit naptérnek szántam, 6 méter mély és 5 méter széles, a teraszajtós ablakrész délre néz (8 fokkal keletre) 360X220 cm. Latitude 46.33 North, window faces 10 deg. E of S.
A múlt hónapban fedeztem fel, hogy kb. 2 kilométerre, majdnem azonos magasságban van egy meteoállomás, ahol mérik a vízszintes felületre eső napsugárzást. Ennek adatai naponta hozzáférhetőek. Nagyon rég szerettem volna ilyen adatokat, jó lenne hosszabb sorozatot szerezni. A számított szatelites adatok általánosak, nem veszik figyelembe a csíki ködöt és felhőzetet, ezért kellenek a helyi mért adatok.
Az hőszigetelt ablak két réteg üvege a hősugárzás csupán 55%-át engedi át, a többit visszaveri (SHGC - Solar Heat Gain Coefficient). Az előbbi képek alapján hozzávetőleg megállapítható a nappali napsütötte padlófelülete óránként. Ezek és a mért adatok alapján 6.8 kWh hőenergia gyűl össze ezen a napon a padlóra eső sugárzásból. Ezt akkor lehet megtartani ha a padló minél többet elnyel a beérkező sugárzásból, ezért sötét színű, nem csillogó, matt kerámia vagy kő padlóburkolat lesz. Egyelőre a szürke beton is jól teljesít, a ház falai még nincsenek szigetelve, mégis fűtés nélkül februárban 10-12 C fok volt a házban. Igaz, napfényes február volt az idei.
2011. február 20., vasárnap
Épülő érdekességek a környéken 1.
The Geodesic Dome in Boroszló
Az elmúlt 5 évben épült ”a focilabda ház”. Eleinte feltűnőbb volt a sárga fólia burkolata miatt, de most már a végleges borítás jól álcázza.
Meglehet nálunk fele hamarosan a kis gömböc meséjét így fogják mesélni:
Miután mindenkit bekapott Szeredában és még mindig éhes volt, átgurult a Suta erdőn, de egyszer csak egy nagy kőbe ütközött és itt rekedt meg a határban Kicsi-Boroszló bejáratánál, ahol azóta kiszáradt és Dómiéknak szolgál lakásul. (nem tudom hogy hívják a tulajt, bocs!)

Tehát tudtuk, hogy létezik, csak azt nem, hogy mesealakokon kívül más is beleköltözhet.
Az első geodézikus kupolát az I. világháború után tervezte a Carl Zeiss mérnöke Walther Bauersfeld, majd Richard Buckminster Fuller amerikai építész, tervező, gondolkodó fejlesztette tovább, kidolgozva a matematikai alapjait.
A háromszögekből álló felület stabil és nagyon erős szerkezet a súlyához képest, anélkül, hogy tartóoszlopok vagy falak szakítanák meg a belső teret.
A geodézikus gömb vagy kupola meglepően egy olyan struktúra, amit minél nagyobbra építenek annál erősebb lesz. Az anyagi előnyök is a nagyobb méretűeknél számottevőek, ha egy hasonló térfogatú négyzetes épület létrehozásának költségeivel mérjük össze.
Többféle anyagból készülhet, betonból, alumínium- vagy vasszerkezetből, üveg vagy műanyag ponyvával borítva, lakóházként lehet favázas préselt-lemezzel borítva, előregyártott elemekből vagy helyben legyártva, vagy egyben kiöntött műanyag akár. Sőt már felfújható változat is van a piacon.
A boroszlói dóm favázas OSB szerkezetű, ha jól láttam, fóliával szigetelt, bitumenes zsindellyel burkolt.
Mivel a gömbnek van a legkisebb felülete az adott térfogatú testek közül, tehát a belső térfogathoz képest a legkisebb külső (hő vesztő) felülete, a geodézikus kupola esetében 25%-al kevesebb fűtési/hűtési energiára van szükség egy hasonló köbtartalmú hagyományos lakás fűtésigényéhez képest. Másik nagy előnye, hogy magánházak esetében a belsőfalak szabadon helyezhetőek el, nincs strukturális megkötés.
Fuller elképzelése szerint a geodézikus dóm lett volna a válasz a második világháború utáni lakáskrízisre. A 60-as években építettek jó néhány pavilont, meteorológiai állomást, botanikus kertet, mozit, bár a méretezés egy jó darabig katonai titoknak számított. Aztán Lloyd Kahn könyveivel (Domebook 1, Domebook 2) és a számítógépek fejlődésével a tervek elérhetőek lettek a nagyközönségnek számára is. Az Egyesült Államokban volt egy hullám a 60-as, 70-es években, sok hippi próbálkozott kupola építéssel a sivatagban, legtöbbször hulladékfémből húzták fel vagy inkább rakták össze. Mégis lakóházként nem terjedt el a koncepció, főként bonyolult kivitelezése és annak magas költségei miatt.
Mostanra már számítási segédanyag van bőven a Neten, sőt előregyártott színezett-számozott elemekből összerakhatjuk, minden építészeti tudás nélkül. A gyártók azt mondják olcsóbb egy hasonló térfogatú konvencionális háznál, mert 30%-al kevesebb anyag kell és mert saját magunk felépíthetjük.
Mindamellett, hogy jó a levegő keringés a házban, mivel nincsenek éles szögletek, és szabadon lehet tenni az ablakokat, a belsőfalakat, oda ahová éppen tetszik, kritikusai szerint sok hátránya is van. Lloyd Kahn a két könyv megírása után úgy összegezte, hogy "ötletes, de nem bölcs dolog".
Mivel a legtöbb építőanyagot négyszögletes formában árulják, például a préselt lemezeket, sok lesz a veszteség, ha saját magunk szabjuk ki a háromszögeket. A szokatlan formájú ablakok 5-15-ször többe kerülnek a hagyományos négyszögletűeknél. Belső berendezése is nehézkes, ezért a tengely mentén szokták felosztani, ahol a standard méretű bútorok is elférnek. Ha több lakó van zavaró lehet, hogy a fények, a hangok és a szagok is igen jól terjednek a dómban. A külső felület majdnem egészében tetőnek számít és van aki szerint nehéz megoldani a megfelelő vízszigetelést. A nap ahogy felmelegíti külsejét az élek mozognak, a burkoló anyagoknak pedig pontosan követniük kell az éleket. Ezért olyan anyagokat használnak, amelyek nem éppen környezetbarátak. A vízelvezetés az alapnál is kritikus. Amint azt a káromra megtapasztaltam, a beázás veszélye a konvencionális tetőnél is fennáll, ha nem jól használják az anyagokat. Lehet, hogy a geodézikus kupola esetében is csak a jó kivitelezésen múlik.
Forrás:
Wikipédia – Geodesic dome
Dom geodesic – limba română
Kwickset Konstruction Kits
Geodézikus kupola képek



