Beállítva az építmény földrajzi szélességét, a tájolást (amit sajnos csak 10 fokonként lehet), továbbá a szoba méreteit, az ablak méreteit és az ablak elhelyezkedését a falban, a dátumot vagy az órát változtatva lehet látni részletesen a benapozást.
2011. február 14-re beállított szimulációt innen mentettem. A képeken látszik hogyan járja be a nap a nappali padlóját 9 és 16 óra között . A nappali, amit naptérnek szántam, 6 méter mély és 5 méter széles, a teraszajtós ablakrész délre néz (8 fokkal keletre) 360X220 cm. Latitude 46.33 North, window faces 10 deg. E of S.
A múlt hónapban fedeztem fel, hogy kb. 2 kilométerre, majdnem azonos magasságban van egy meteoállomás, ahol mérik a vízszintes felületre eső napsugárzást. Ennek adatai naponta hozzáférhetőek. Nagyon rég szerettem volna ilyen adatokat, jó lenne hosszabb sorozatot szerezni. A számított szatelites adatok általánosak, nem veszik figyelembe a csíki ködöt és felhőzetet, ezért kellenek a helyi mért adatok.
Az hőszigetelt ablak két réteg üvege a hősugárzás csupán 55%-át engedi át, a többit visszaveri (SHGC - Solar Heat Gain Coefficient). Az előbbi képek alapján hozzávetőleg megállapítható a nappali napsütötte padlófelülete óránként. Ezek és a mért adatok alapján 6.8 kWh hőenergia gyűl össze ezen a napon a padlóra eső sugárzásból. Ezt akkor lehet megtartani ha a padló minél többet elnyel a beérkező sugárzásból, ezért sötét színű, nem csillogó, matt kerámia vagy kő padlóburkolat lesz. Egyelőre a szürke beton is jól teljesít, a ház falai még nincsenek szigetelve, mégis fűtés nélkül februárban 10-12 C fok volt a házban. Igaz, napfényes február volt az idei.
