Megszeretném előzni a passzív jelzővel kapcsolatos félreértéseket, ezért a tisztázom a passzív szolár illetve a passzívház közti különbséget.
Az úgynevezett passzívház
Bár nem akarok senkit lebeszélni ilyen ház építéséről, de röviden összefoglalom, mit gondolok erről a dologról. Jól hangzik, nem kell fűteni benne, vagy minimálisan. Kifűtéséhez elég egy mozgalmas babazsúr, vagy egy behemót háziállat testmelege, esetleg egy néhanapi perzselő szeánsz emléke. Energiatakarékosnak mondják, csak elfelejtenek beszélni a primer energiafelhasználásról, amit a szigetelés előállításánál fektetnek be, mert általában EPS, XPS, esetleg üveggyapotot ajánlanak szigeteléshez és nem is keveset. Ez egy nagyon hőszigetelt ház, melynek levegőjét valószínűleg gépekkel kell tisztítani, forgatni(aktív hőcserélő szellőztető, légkondi), mert a túl jó hőszigeteléssel a levegő páratartalmát is csapdába ejtik. Én kételkedem egy ilyen ház komfortjában az említett gépek nélkül, na és ez így együtt mennyire egészséges? Az ára is nagyobb persze. Szóval az árak. Az ISOVER (http://www.isover.ro/ Ghid de realizare a unei case pasive) pl. 30cm szigetelést ajánl egy fincsi passzívházra. Hát ők is meg kell éljenek.
Szóval biznict sejtek. A magyar médiában a passzívház elképzelés fordul elő a legtöbbször (
Termoszban lakni), a németben is. A biznisz marketing szele talán onnan fú. Nos, ettől a passzívháztól még odébb van a passzív szolárház.
A passzív szolárház (Passive Solar House)
Egy ilyen ház építése nem biznisz. Ez meggyőződés vagy irányultság, természettudatosság és persze egy olcsóbb élet reménye.
Ebben az esetben a passzív jelző arra vonatkozik, hogy az épület “tétlenül” állja a nap sugárzását, amit hővé alakít. Nincs motor, nincs gépezet, se hektárnyi napelem. Maga a ház szerkezete és tömege a napkollektor. Itt a háznak két funkciója van: lakás és napenergia gyűjtő egyszerre, de ezt a kezdetektől szem előtt kell tartani, azaz a telek kiválasztásától kezdve.
A ház külalakja nem tér el lényegesen a megszokott házformáktól, építésénél a megszokott építkezési anyagokat használják. Ami igazán megkülönbözteti egy átlagos háztól, az a tájolás és az ablakok túltengése a déli oldalon, valamint ezek hiánya az északi oldalon, és persze a munkások és falubeliek szörnyülködése, ha a ház sehogy sem párhuzamos az úttesttel. Ez utóbbit én még élveztem is, sok érdekes folklórt és tévképzetet hallottam ennek kapcsán. Sajnos nem jegyeztem meg mind, de néhányat majd leírok. Szerencsémre a helyi tanács vagy más hatóság nem szólt bele itt falun, hogy merre forgatom az épületet, de szinte biztos, hogy városban nem engednék meg. Hogy is nézne ki, feladni a városrendet, hagyományokat, összegyűrni az utcaképet, holmi nemrég elkezdett környezetet védő zsibongásért, ráadásul nem is biztos, hogy mi bánunk el vele...
Itt a hideg vidékekre érvényes elképzelésről írok, de forró helyeken (pl. Mexikó) is alkalmazzák passzív hűtéssel, más beosztással.
Egy ilyen ház alakja általában kompakt, nincsenek kiszögelések, megtört formák benne. Ebben nem nagyon tér el az errefelé megszokott házaktól. A kompakt formának egyszerűbb a fűtése. A cél, hogy minél nagyobb felületet tegyünk ki napsugárzásnak, amihez általában egy elnyújtott téglalap a kiindulópont. Ezt úgy helyezzük el a telken, hogy hosszanti tengelye kelet-nyugat irányban álljon. Így egyik hosszú oldala délre fog nézni, ahová sok ablakot helyezünk, a vele párhuzamos északi oldalra pedig egyetlen nyílást se. A szakértők azt ajánlják, hogy a téglalap szélessége ne legyen nagyobb 6 méternél, hogy a házba besütő nap minél tovább érje az északi falat és a padló nagyobb részét.
Én 13x6-os téglalapból indultam ki, ami később saltbox formává bővítettem, és a telekvásárlás után megint átalakult, de az alap téglalap megmaradt.
