2009. június 12., péntek

Belső vakolás - mészvakolat




Három napja nekifogtam a vakolásnak a hátsó emeleti szobában. 3 rész homok 1 rész mész, fél rész szalmatörek. Ami a keverőben 1 vödör víz nem teli, 4 mészvaj, 12 lapát homok (ebből 3 lapát tusnádi, a többi oltszemi), és 2 marék szalma, ebben a sorrendben.
A szalmatörek csak az alapvakolatban lesz, mivel ez vastagabb rétegben kerül fel. Nem ajánlott 15mm-nél vastagabb réteg, mert nagyon repedezik, de én 20-25mm is teszek, mert úgy látom a szalmával alig van repedés, persze a zoltáni homok miatt is, ami kisebb kavicsokat is tartalmaz, változatos szemcseméretű és éles szemű. A tusnádival nagyon repedt, mert az túl finom és agyagos, porszerű.

Sokan mondták már, hogy cementes vakolattal hamarabb menne, ehhez vannak szokva a helyi mesterek. Sőt leggyorsabb, ha az egész házat kigipszkartonozom. Nagyon okos. Csak akkor nem érdemes tégla házat építeni, s tömörtégla házat még kevésbé. Ragaszkodtam, hogy tömörtéglából legyen a fal, bár jóval nehezebb volt kivitelezni, beszerezni a cigánytéglát, tartani a lelket a kőművesekben, hogy egyszer csak meg lesz a sok apró téglából is, és akkor most adnám fel? Ennek a tömör falnak, nem csak a hőtároló képességét szeretném kihasználni, hanem azt a jó tulajdonságát is, hogy a házban a levegő páratartalmát is szabályozza az égetett agyag teljesen magától, azaz passzívan.
Ha túl nedves a levegő, a fal magába szívja a fölösleget, amikor száraz a levegő visszaadja, párásítja a levegőt. Persze ezt korszerűen gépekre szokás bízni, de ha csak a vakolat anyagán múlik miért ne passzívan? Gipszkatonnal vagy cementel elzárnám a pára útját.

Három érv a mészvakolat mellett:

1. Az égetett mész előállítása környezetkímélőbb, mint a cementé, az égetésnél alacsonyabb hőfok szükséges
2. Tartósabb, a hajszálrepedések maguktól beforrnak, mészkő képződik, ahogy a levegőből széndioxidot köt meg
3. Egészségesebb, páratechnikailag vagy higrológiai szempontból messze felülmúlja a cementes vakolatot, hagyja “szuszogni” a falat

Egy 4 tagú család átlagosan 10-20 kg vízpárát produkál naponta, lélegzéssel, párologtatással, konyha és mosdó használattal. A cement alapú vakolat 45-50 g vízpárát enged át négyzetméterenként naponta, míg a mész-homok vakolat 300 g/m2/nap.
A száraz levegő kiszárítja a nyálkahártyát, ami így a bacik ellen kevésbé tud védeni. A nedves levegő pedig a test hőszabályozását borítja fel, mert nem tud párologtatni és a gombáknak is kedvez. (Energy Saving House, 29. old.)

A mészvakolat hátránya, hogy később köt meg, bár ebben a munkatempóban, ahogy haladtam ez nem zavar, mert amíg végigmegyek egy réteggel az emeleten, az biztos, hogy több mint 5 nap, és rakhatom a második réteget ott, ahol elkezdtem.
Veszélyesebb vele dolgozni, ez igaz. De folyamatosan javul a vakolási technikám és egyre kevesebb felcsapás spriccol vissza az arcomba.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Huha! Most talaltam a blogot, es mivel a temaban szeretnek dolgozni, szeretnek altalanosabb (nem vakoltreceptes, hanem altalanosabb, strategiai) tanacsokat is kerni valamikor, ha hazamegyek szeredaba - errol elvben lehet szo, vagy szandekosan nincs sehol contact detail a blogon, esetleg csak en vagyok bena, es nem talalom? Help.

aJozsef írta...

Lesz videó, de addig is írhatsz ajozsef01@yahoo.com. Mindjárt végeztem bent a simítóvakolattal is, ami egy faja folyékony márvány.