Ablakok betéve

Egyszerű külső, vitrines boboz, iskola. Bent érdekesebb.



A nyugati tetőn megállt a hó, a délin nincsen.

Zöld Ház-program

Végre átnéztem a Zöld Ház-programot. Jó kezdet. Ha most ezt támogatják, ezt érdemes szereltetni. A passzív szolárházat az EU sem támogatja. Amúgy az energiatakarékosságot sokszor hangoztatják, de nem igazán támogatják. Sokkal inkább az új energiákat és az ezeket használó berendezéseket. Egy ház nem berendezésként, hanem épületként van értelmezve, így a passzív szolárház, ami önmagában napenergia gyűjtő és tároló, azaz akkumulátor is, mégsem berendezés. Szóval általánosan, az aktív szolár van támogatva a passzív szolárral szemben. Gazdasági oldalát nézve, az aktív munkahelyeket teremt az új berendezések elkészítésével, felszerelésével, karbantartásával. A passzívat egyszer kell megcsinálni, amit az építőcsapat kivitelez, akár csak a másik háznál, csak itt nem jön utánuk a fűtésszerelő brigád. Nincs áruforgalom, kevesebb pénz cserél gazdát, ez nem kedves egy gazdasági uniónak, ami csak annyira zöldül amennyire a gazdasági érdeke megkívánja.

,,Programul de înlocuire sau completare a sistemelor clasice de încălzire cu sisteme care utilizează energie solară, energie geotermală şi energie eoliană sau alte sisteme care conduc la îmbunătăţirea calităţii aerului, apei şi solului”;

Azaz csak rendszereket támogatnak. Környezettudatos építkezést, mint olyant nem. Rendszereket kell eladni, felpörgetni a német gazdaságot, ahonnan importálni fogják nagyrészét ezen „rendszereknek”. Itthoni fűtéstechnikával foglalkozó cégeket szintén meg kell segíteni, mert megérdemlik. Hogy a természeten és magunkon segítünk-e valójában, ezt a kérdést nagy kérdőjel takarja. A felhasználó annyit lát a dologból, hogy ingyen energiához jut, amiről még azt is elmondhatja, hogy megújuló energia és igazán nem árt a környezetének. Azon már nem gondolkodik mennyi energiát foglalnak magukba ezek a rendszerek, azaz inkább berendezések. Mert hát elő kell állítani azokat, hegyeket kell elhordani egyes fémekért amik létrehozásukhoz kellenek. De ez nem érdekes és nem szól erről a miniszter sem. Szerencsére nem az orrunk előtt hordják el, így nem zavar, mert valószínű a Föld másik oldalán történik a turkálás, kitermelés.

A szemfüles kérelmező, a támogatásos örömhír hallatán elszenderül és kusza álmaiban olyan rendszerek és berendezések jelennek meg, amin még néhány hete nevetni tudott. Például már második fiatal újházastól hallom, hogy medencét fog építeni kertjében a gyerekeknek. Csíkban. Az is lehet minden gyereknek külön. Mert a sok ingyen melegvízzel kezdeni kell valamit. Vajon vágyainkat központilag gerjesztik? Talán jobb lesz Székelyföldön is medenceépítőket nevelni immár s nem erdészeket. Napenergiát nincs hova tenni, felhalmozni nem igen lehet, esetleg ha sós a medence vize és jó mély. Szóval el kell fogyasztani, amúgy is ingyért van, egy plusz. Persze emellett elfogyasztjuk a megszokott adagunkat a hálózatból is. Jól meg lehet szokni, hogy nem kapcsolunk ki semmit otthon, mert úgyis ingyen megy, s ha mégse telne a szolárból, az automatika átvált a hálózati áramra. Persze el is lehetne adni az áramot, csak az Electrica torka túl szűk, hogy ezt lenyelje.

A geotermikus vagy geoszolár is jó lenne. A jogi személyek talán megengedhetik ennyi pénzből a 2000-3000 méter mélyfúrást. Ugyanis ott található tutira geotermikus hő. A geoszolárnak max. 200 méter mély kell, ha függőleges rendszer. Bár geotermikusként említik leginkább, a Föld külső burkát igazából a Nap tartja melegen. Ahol mégis a felszínre tőr a Föld belső melege onnan vagy menekülünk vagy ha csak langymeleg tör elő, akkor az közösségi feredő és ehhez hasonló. (A földalatti forró vizekből a legégetőbbet eddig Glenwood Srpingsben, egy novemberi éjszakán próbáltam fel a hátamra (clandestino), miközben sűrűn be kellett bújjak a jéghideg és elég gyors sodrású Coloradoba.) Nehéz egy termálvizes telket megvenni, uh. maradjunk a geoszolárnál. Ez kivitelezhető vertikálisan és horizontális rendszerben is. Tetszett sokáig, csak az ára nem. De az eBayen lehet szerencséje az embernek. Egyszer láttam alig használt víz- víz hőszívattyút 2000 dolcsiért. Bár ha most támogatják, talán elérhető lesz, de 300 millába nem biztos, hogy belefér.

„Scopul Programului Casa Verde îl reprezintă îmbunătăţirea calităţii aerului, apei şi solului prin reducerea gradului de poluare cauzată prin arderea lemnului şi a combustibililor fosili utilizaţi pentru producerea energiei termice folosite pentru încălzire şi obţinerea de apă caldă menajeră, precum şi stimularea utilizării sistemelor care folosesc în acest sens, sursele de energie regenerabilă, nepoluante.”

Hát igen, a fa elégetésének hatásfokával vannak bajok, de a fa megújuló energiaforrás, biomassza és ezt még a legsötétebb zöldek is így tartják. Talán nem kéne kizárni, inkább ésszerű erdőgazdálkodást bevezetni és olyan berendezéseket szorgalmazni melyek jó hatásfokkal égetik el, vagy hasznosítják a füstgázok melegét is. Ilyen pl. a csempekályha, cserépkályha, ami nálunk is elterjedt, de azóta sok más fejlettebb formája van. Én tömegkályhát szeretnék, csak éppen találjak mestert aki felrakja. Vagy itt van egy újdonság számomra, a „rakéta-kályha”. Persze a szépecske pelletes kályhák is tetszenek (pl. Edilkamin), melyek akár vizet is melegítenek, vagy meleg levegőt fújnak és 95% hatásfokkal dolgoznak. Más dolog, hogy a pellet megint függőséghez vezet mint az orosz gáz. Ezen kívül tárolni is kell úgy, hogy ne nedvesedjen, az anyag minősége változó és a szállítása is külön gond lehet stb. Egy fórumon a pellettel kapcsolatban megnyugtattak, hogy ára a gázárral lépést tart. Persze a fával is biztos ez van, s ennek még kéményt is kell rakni. Szóval az ingyen napenergia a legjobb, főleg ha támogatják is.

Thermal Mass - Hőtároló tömeg

For the first floor we reused solid bricks from demolition of a house. This are baked clay bricks or handmade terracotta, in this region known as gypsy bricks.
A földszint újrahasznosított cigánytéglából épült.

The new solid brick made by gypsies.
Az emelet új cigánytéglából. A régi valamivel keményebb mint az új és nagyobb is.

A tégláról - Mi fontosabb a hőtárolás vagy a hőszigetelés?
Thermal mass
Thermal Mass - Energy Savings Potential in Residential Buildings

Under the Willow at Pál's Spring - Pál kútjától

Front Page Story in The Local Newspaper - A helyi napilapban írnak a házól

Hargita Népe - Napház Boroszlóban

http://hhrf.org/hargitanepe/2008/okt/hn081029.htm

Lehet, hogy jobb lett volna, ha én is átnézem előbb a szöveget. Aspenben sokféle ház van. Szalmabálaház, döngöltföld ház(rammed earth), de a legtöbb ott is, mint Amerika-szerte könnyűszerkezetű. Aspenben van viszont egy nagyon jó könyvtár, ahol elég sokszor megfordultam és nem zuhanyozni jártam, bár azt is lehet. Egyfajta közösségi ház szerepét tölti be, mint általában a könyvtárak az Államokban. Információs központ, ahol előadásokat is tartanak(pl. ingyenes tanácsadás az adóbevallási papírok kitöltéséről, mesemondás), munkahelyet közvetítenek, a betoppanó turista számítógéphez, nyomtatóhoz, színes fénymásolóhoz, Internethez férhet hozzá. Csend, nyugalom, médiatéka európai filmekkel, csángó népzenével, nagyon sok világzenével, jazzel stb., na és sok-sok jó könyv. Házépítésről volt bőven. Ott akadtam rá néhány passzív szoláros könyvre, miután jobban szemügyre vettem a sípályára néző nagyablakos házakat. Egy jó sípálya északra néz. Aspen fölött az Ajax észak-keleti, vele szemben a Red Mt. ahol a villák állnak, tehát déli lejtőn.
Az újságcikknél maradva, a tüzelgetéses részt számba adták. Én inkább folyamatos tüzelés mellett maradnék, naponta kétszer begyújtva a tömegkályhába, már szeptembertől, tekintettel a nagy hőtároló falakra, melyek lassan melegednek át. A napsugárzás nem fogja kiváltani teljesen a fűtést, csak csökkenti. Az elterjedt 22 kilowattos kazánok helyett, elég lesz egy 6-8 kilós fűtő. A rétegződő levegőt egy ventilátorral fogom kavarni, mivel a passzív légkeringetést nem sikerült beépíteni a padlóba, de erről majd máskor.

A szigetelés legalább 12 cm lesz, ha az említett mezei EPS (expandlált polisztirol) mellett döntök.
Még szóba jön kőzetgyapot vagy grafittal javított EPS. Sajnos az organikus szigetelőanyagok itt nem elérhetőek. A kőzetgyapot sem igazán, mivel nem ismeretes az itteni kereskedőknek, de még sokminden nem. Persze dübelt ezekhez külföldről kell hozzam, mert már így is elég sokk bármely nálunkfele árusító kereskedőnek ha 5 centinél vastagabb szigetelésről faggatom. A 12 centisnél dühroham, a 15-ös rámegy a szívére, azaz vagy nyakon fog vagy elfehéredett arccal, megkegyelmezőleg megoszt egy nagy titkot. Ilyenkor őszinte lesz és a lelkemre beszél: "Tegyen 2 centist belül és az annyi mintha kíjel 30-at rakott volna." Ez az effektus garantáltan előjön vidékünk bármely építőcuccos kereskedésénél.
Az ÉPTÁR rétegrend-szerkesztőjével szépen ki lehet számolni kinek mennyi kell szigetelésből, tudva azt, hogy egy energiatakarékos ház ajánlott hőátbocsátási együtthatója(K vagy U érték) a tető és az alap esetében 0.25 W/m2K, míg a külső falak esetén 0.35 W/m2K.(Thierry Salomon & Stéphane Badel, The Energy Saving House, 2003). Ezt az értéket bátran lehet csökkenteni még, annál kevesebb hő vándorol ki az utcára és az anyagok öregedését is figyelembe kell venni.
Abban az esetben ha az ÉPTÁR-ban nem található olyan falazó vagy szigetelőanyag amit éppen használunk, mint esetemben a cigánytégla, akkor mindenekelőtt megkeressük az anyagunk hővezetési tényezőjét(thermal conductivity), a lambdát, mely anyagspecifikus érték(pl. egy lambda táblázat). Az ÉPTÁR-ban a szigetelőanyagok közül a "Ált. polisztirol lap" lambdája módosítható, ezért ide behelyettesítve anyagunk lambda értékét és kiválasztva vastagságát használhatjuk a számításban.

1. terv

2006. január 20-ra befodtem a DesignWrokshop Lite ingyenes programban. Klasszikus saltbox háznak indult, akkor még íves ablakokat is kevertem a szögletesek közé. Belső felosztása azóta se változott. Végül is 2005-ben ezen eleget töprengtem. Vizesblokk egyhelyen, baloldalt, nyugaton van a konyha és a fürdő, fölöttük galéria és WC, középen nappali, fölötte légtér, jobbról van a hálószoba és a bejárati folyosó, fölöttük két kis szoba. 13 méter felosztva 3+5+4 és 1m falak.

Passzív szolárház vs. passzívház

Megszeretném előzni a passzív jelzővel kapcsolatos félreértéseket, ezért a tisztázom a passzív szolár illetve a passzívház közti különbséget.

Az úgynevezett passzívház
Bár nem akarok senkit lebeszélni ilyen ház építéséről, de röviden összefoglalom, mit gondolok erről a dologról. Jól hangzik, nem kell fűteni benne, vagy minimálisan. Kifűtéséhez elég egy mozgalmas babazsúr, vagy egy behemót háziállat testmelege, esetleg egy néhanapi perzselő szeánsz emléke. Energiatakarékosnak mondják, csak elfelejtenek beszélni a primer energiafelhasználásról, amit a szigetelés előállításánál fektetnek be, mert általában EPS, XPS, esetleg üveggyapotot ajánlanak szigeteléshez és nem is keveset. Ez egy nagyon hőszigetelt ház, melynek levegőjét valószínűleg gépekkel kell tisztítani, forgatni(aktív hőcserélő szellőztető, légkondi), mert a túl jó hőszigeteléssel a levegő páratartalmát is csapdába ejtik. Én kételkedem egy ilyen ház komfortjában az említett gépek nélkül, na és ez így együtt mennyire egészséges? Az ára is nagyobb persze. Szóval az árak. Az ISOVER (http://www.isover.ro/ Ghid de realizare a unei case pasive) pl. 30cm szigetelést ajánl egy fincsi passzívházra. Hát ők is meg kell éljenek.
Szóval biznict sejtek. A magyar médiában a passzívház elképzelés fordul elő a legtöbbször (Termoszban lakni), a németben is. A biznisz marketing szele talán onnan fú. Nos, ettől a passzívháztól még odébb van a passzív szolárház.

A passzív szolárház (Passive Solar House)
Egy ilyen ház építése nem biznisz. Ez meggyőződés vagy irányultság, természettudatosság és persze egy olcsóbb élet reménye.
Ebben az esetben a passzív jelző arra vonatkozik, hogy az épület “tétlenül” állja a nap sugárzását, amit hővé alakít. Nincs motor, nincs gépezet, se hektárnyi napelem. Maga a ház szerkezete és tömege a napkollektor. Itt a háznak két funkciója van: lakás és napenergia gyűjtő egyszerre, de ezt a kezdetektől szem előtt kell tartani, azaz a telek kiválasztásától kezdve.
A ház külalakja nem tér el lényegesen a megszokott házformáktól, építésénél a megszokott építkezési anyagokat használják. Ami igazán megkülönbözteti egy átlagos háztól, az a tájolás és az ablakok túltengése a déli oldalon, valamint ezek hiánya az északi oldalon, és persze a munkások és falubeliek szörnyülködése, ha a ház sehogy sem párhuzamos az úttesttel. Ez utóbbit én még élveztem is, sok érdekes folklórt és tévképzetet hallottam ennek kapcsán. Sajnos nem jegyeztem meg mind, de néhányat majd leírok. Szerencsémre a helyi tanács vagy más hatóság nem szólt bele itt falun, hogy merre forgatom az épületet, de szinte biztos, hogy városban nem engednék meg. Hogy is nézne ki, feladni a városrendet, hagyományokat, összegyűrni az utcaképet, holmi nemrég elkezdett környezetet védő zsibongásért, ráadásul nem is biztos, hogy mi bánunk el vele...
Itt a hideg vidékekre érvényes elképzelésről írok, de forró helyeken (pl. Mexikó) is alkalmazzák passzív hűtéssel, más beosztással.
Egy ilyen ház alakja általában kompakt, nincsenek kiszögelések, megtört formák benne. Ebben nem nagyon tér el az errefelé megszokott házaktól. A kompakt formának egyszerűbb a fűtése. A cél, hogy minél nagyobb felületet tegyünk ki napsugárzásnak, amihez általában egy elnyújtott téglalap a kiindulópont. Ezt úgy helyezzük el a telken, hogy hosszanti tengelye kelet-nyugat irányban álljon. Így egyik hosszú oldala délre fog nézni, ahová sok ablakot helyezünk, a vele párhuzamos északi oldalra pedig egyetlen nyílást se. A szakértők azt ajánlják, hogy a téglalap szélessége ne legyen nagyobb 6 méternél, hogy a házba besütő nap minél tovább érje az északi falat és a padló nagyobb részét.
Én 13x6-os téglalapból indultam ki, ami később saltbox formává bővítettem, és a telekvásárlás után megint átalakult, de az alap téglalap megmaradt.

Start

Ezt majd máskor. Aspen, csudajó könyvtár, szalmabála ház, nagy ablakok 2600 méteren 4300-as csúcsok alatt, itthon felmennek a tömbházárak.

zblog

A blogban házam tervezéséről és építéséről, egy passzív szolárház kivitelezéséről fogok írni, ha nem is élő, folyamatos blogként, hanem inkább visszatekintve a jelenlegi fázisig és tovább is persze, mikor tető lesz rajta.
Egy kicsit hazárdjátéknak tűnhet egy ködös medencében, Csíkszereda mellett néhány kilométerre, Boroszlóban napházat építeni, kibekkelni a fűtéstechnikát és tojni a kétkedőkre, akiknek már az se tetszik, hogy egy fal sem párhuzamos az úttal, na és egyetlen muskátlis ablak se fog nyílni az útra. Bízom a számításaimban. Lejegyeztem néhány dolgot eddig is, de a bizonytalan hitel miatt a blogolást csak most kezdem, amikor már kiállhatok a várfokára. Kb. egy év múlva tudom elmondani, hogy bevált-e az elképzelés, de addig is akit érdekel a téma, vagy van szolárházzal, vagy egyáltalán építkezéssel kapcsolatos tapasztalata, szóljon hozzá.

Kulcsszavak

• Bioklimatikus építészet
• Cserépkályha
• EPS - expandált polisztirol, XPS- extrudált polisztirol
• Geotermikus vs. geo-szolár energia
  
• Gyökérzónás szennyvíztisztítás
• Hővisszanyerős szellőztető berendezések
• Mágneses deklináció
• Mészvakolat, freskótechnika
• Napenergia
• Passzív szolárház vs. passzívház
• Aktív szolár, passzív szolár
• Saltbox ház
• Tömegfal
• Trombe-fal
  
• Tömegkályha